A műanyagok fajtái gazdag változatosságot mutatnak és rendkívül sokoldalú tulajdonságokkal rendelkeznek. A különböző típusok – legyen szó a rugalmas polipropilénről, a strapabíró poliamidról vagy a hőre keményedő műanyagokról – mind sajátos előnyöket kínálnak. Ezen összetevők története az 1800-as évek végére nyúlik vissza, amikor az emberiség először próbált mesterséges úton előállítani természetes komponenseket helyettesítő anyagokat.
Az első áttörést a celluloid hozta, majd a 20. század elején megjelentek a teljesen szintetikus polimerek. Az igazi robbanást azonban a II. Világháború utáni ipari fejlődés indította el. Ekkor ugyanis a különböző műanyagok fajtái olcsón, gyorsan és sokoldalúan lettek előállíthatóak, ez pedig forradalmasította az ipart, az egészségügyet, az építészetet, a közlekedést és a mindennapi életet.
Ma már szinte nincs olyan területe az életünknek, ahol ne találkoznánk polipropilén, poliamid anyaggal és hasonló típusokkal. Ezek ott vannak csomagolóanyagként, autóalkatrészként, bútorokban, ruházatban, sőt, orvosi eszközökben is.
A műanyagok fajtái és fő típusai
A műanyagokat 2 nagy csoportba soroljuk: hőre lágyuló (termoplasztikus) és hőre keményedő (duroplasztikus) műanyagok.
Hőre lágyuló műanyagok
Ezek melegítés hatására megpuhulnak, megolvadnak, majd lehűlés után újra megszilárdulnak. Ez a tulajdonságuk lehetővé teszi az újrahasznosítást és az egyszerűbb feldolgozást. Tipikus hőre lágyuló műanyagok fajtái:
- Polietilén (PE)
- Polipropilén (PP)
- Polivinil-klorid (PVC)
- Polisztirol (PS)
- Polikarbonát (PC)
Hőre keményedő műanyagok
Ezek egyszeri hevítés és formázás után véglegesen megszilárdulnak, nem olvadnak vissza. Hő hatására nem deformálódnak, hanem elbomlanak. Tipikus példák:
- Epoxigyanta
- Fenol-formaldehid gyanta (bakelit)
- Poliészter gyanta
- Melamin gyanta Continue Reading…